Dunaszerdahely Szlovákia délnyugati részén a Csallóközi síkság középpontjában fekszik. A város tengerszint feletti magassága 118-119 m, hõmérséklete szerint Szlovákia legmelegebb városai közé tartozik. A dunaszerdahelyi térség a legnagyobb talajvíz tartalékokkal rendelkezik a Szlovák Köztársaságban.

A mai város területe már a bronzkorban is lakott volt, de találtak itt leleteket a római korból és a népvándorlás idejébõl is. A település elsõ írásos említése 1162-bõl származik. III. Béla király alapított itt vásárvárost és a vásár napjaként szerdát jelölte ki (ebbõl származtatható a város neve is). 1874-ben csatlakozott az önálló Újfalu, Nemesszeg és Elõtejed Szerdahelyhez, ezzel megalakult Dunaszerdahely mezõváros elnevezéssel a Csallóköz kereskedelmi központja.

A kulturális emlékek közül, melyeket az elmúlt generációk hagytak ránk a legnevezetesebbek a római katolikus Nagyboldogasszony templom a Vámbéry téren (14. század), az evangélikus templom a Fő utcán, a református templom,a Sárga kastély a Múzeum utcában (Csallóközi múzeum), Vermes villa. Az idelátogatók megtekinthetik az elmúlt években épített és felújított épületeket: a Fõ utcán a városházát a hozzáépített toronnyal, a városházával szembeni utcasort a Vámbéry téren lévõ épületeket és a városközpontban rendbehozott Bartók Béla korzót (Építész: Makovecz Imre).

A város ismert kulturális rendezvényei közé tartoznak: a Dunamenti tavasz (országos verseny a gyermek bábosok, a színjátszók és az irodalmi színpadok részére), Dunaszerdahelyi Zenei Napok, a hagyományos 4 napos Csallóközi vásár.

A város utazási központként is ismertté vált a termálfürdő által.